Tegnap MEGINT őrjöngés volt… Most már éppen érdekel hány bejegyzést kezdtem már igy…
Tegnap anya dolgozott, apa itthon a gyerekekkel… Amig anya dolgozott, volt ideje nézegetni a saját Facebook-profilját… Na most már átváltok egyes szám első személyre… Szóval nézegettem a profilomat és úgy döntöttem, a teljes névjegyemet csak az ismerőseim számára teszem láthatóvá. Eddig nyilvános volt. Az idővonalamon különben sem szoktam semmit nyilvánosság elé kitenni, eseteleg csak a közeli barátaimnak, vagy leginkább, ahogy tegnap is irtam, MAGAMNAK.
Oké, ezt meg is csináltam. Este, megint olyan 10-11, alvásidő körül előjön az én kis F-em a télmával….
-MIÉRT TÖRÖLTED KI A HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓNKAT???
És akkor következett a szokásos oda-vissza, kitörölted nem töröltem, hazudsz, nem hazudok… Gyerekek előtt. Mondom hagyd abba, nem most kéne ezt igy megbeszélni, küldöm a kicsiket, menjenek a szobájukba. Erre ő : minek küldöd, hát tudják meg hogy milyen hazug anyjuk van!! Lányom elment, fiam maradt, nem vettem észre. Megy tovább a vita, hogy ki előtt titkolom a házassági évfordulót??!
-Szerinted KIT ÉRDEKEL a mi házassági évfordulónk?? Hát ha valamit konkrétan ki akartam volna törölni, akkor kitörlöm azt, hogy a férjem vagy… De ez??? És akkor is mondom NEM TÖRÖLTEM KI. Igen, nézegettem a névjegyemet, de nem töröltem.
Nem hagyja abba…mert ő kapott valami értesitést angolul, irta benne, hogy ANNIVERSARY. Ezt a szót ismerte fel (gondolom) az össz közül… És hiába nézem őt hülyének (EZ IGAZ!
Az egész olyan hülye helyzet, hogy ha azt hazudnám neki, hogy kitöröltem az évfordulót, akkor azt elhinné, de mivel az igazat mondom, nem hiszi. Hapsikám, rendezd el a saját fejedben.
Ma reggel, ahogy elment dolgozni, irány a FB… És NINCS KITÖRÖLVE. Minden adat ott van, annyi, hogy csak az ismerőseim számára látható. … Érteleme a veszekedésnek? Nincs. Következménye: Lett.
Lányom bent zokogott a szobában, fiam vigasztalgatta (kicsi a nagyot), mert közben ő is elpörkölt inkább a szobájukba -akkor vettem észre, hogy itt volt. Hát jókat hallott. Bementem én is, vigasztalom, könnyei hullanak mint a záporeső, erre jön F.
-Na mi ez a nagy picsogás?
-Légyszi hagyjál bennünket, látod mi lett?
Erre fogta magát, leült a kályha szélére, egy pohár kóla a kezében, böfögött egyet és azt mondta:
-Kérdezzétek meg anyátoktól miért törölte ki, hogy a férje vagyok.
-Na ebből elég! Kifelé!!
-Te nekem ne mondd meg, hogy mit csináljak.
Lányka még jobban sir.
-Te normális vagy?? Gyerünk ki, ha engem akarsz szivatni, hagyd a gyerekeket!!!!
És elkezdtem tolni őt kifelé. (lenyelve minden undoromat attól, hogy hozzáérjek..megint félmeztelen volt és izzadt
-NE VEREKEDJ!!! -kiabálta….
Jaaaj ….. Gyerekek előtt megy a duma.. anyátok ver engem, amikor csak simán toltam ki a szobából…
* * *
Éppen ez a veszekedés előtt voltunk sétálni lányommal. Megint megkérdezte..
-Anya, még mindig 90%, hogy elváltok?
-Igen.
-És mikor fog ez több százalék lenni?
-Amint lesz munkám.
-Akkor mennyi lesz?
-95%.
-Téényleg? -kérdezte, hihetetlen de kicsit mintha várná??? Lehetséges? Emigy meg azon pityergett szegényke, szintén éppen tegnap, hogy mi lesz karácsonykor? Milyen lesz a karácsony?
Őszintén? Szivem szerint MOST RÖGTÖN elmennék itthonról. De nem tehetem,nincs hova… Őszintén? Karácsonykor szeretnék már külön lenni. Mindenféleképp életünk legszarabb karácsonya lesz. Hozzánk jön a nagy család… Nekem kell előtte 3 napig meg utána 3 napig glancolni a házat. Anyósék, sógorék..Nálunk van a legtöbb hely… Ha addig nem őrülök meg, na majd akkor fogok.
