EZ... az életem ;)

Nem tudsz szembeszállni a bántalmazóddal, ha nincs pénzed. Ennyire egyszerű. És- természetesen- nincs pénzed. Nincs munkád, ha van is, minden fillérrel el kell számolnod, közös a bankszámlátok, semmiről sem dönthetsz egyedül. Nálam konkrétan az volt a helyzet, hogy nem volt munkám, volt egy üres bankszámlám, amihez F-nek volt hozzáférése, volt neki egy számlája, amihez nekem… Tovább »

Egy egész életre szóló seb, vagy csak heg marad bennem a házasságom miatt… Nem tudom még.  Sírnom kéne már. Valahogy nincs rendben, hogy egyszer sem sírtam a 8 hét alatt, amióta eljöttem. Normális ez? Szerintem nem. Megint visszafojtom?? Pedig most nem az van, mint eddig, hogy elnyomtam a tudatomban és egyszerűen elfelejtettem.. Nap mint nap… Tovább »

Először is: WOW!!!   18 EZER MEGTEKINTÉS A MAI NAPON!!!   Na most komolyan… Ennyi még SOHASEM volt!!    KÖSZI, HOGY OLVASTOK!!   Nagyon sokat jelent ez nekem! Először nem is hittem, azt hittem valami hibásodás, de aztán láttam, hogy a Facebookon is megosztottátok többen, lájkokat is kaptam 🙂  Na ez aztán tud kedvet adni… Tovább »

Hogy miért ez a hirtelen elköltözés? Hirtelennek tűnik nektek, akik olvassák a blogomat. 2 hétig nem írok semmit, aztán meg paff! máris hurcolkodom otthonról… Mondhatom, nekem nem volt hirtelen. Attól a pillanattól kezdve, hogy behívtak állásinterjúra, minden MÉG ROSSZABRA fordult. Ez nem az a meló volt, ahol apósom mellett dolgoztam volna titkárnőként. Nem. Erre én… Tovább »

Utolsó bejegyzésem után felpörögtek az események… Akkor, kedden 29-én már tudtam, hogy másnap megyünk. A lakást már kibéreltem, a költöztetőkkel meg volt beszélve, hogy másnap reggel 9-re jönnek, és még egy utolsó pillanatos segitséget is kaptam, realista baratnőm nem utasitott vissza, hogy eljön segiteni az autójával. Mellesleg nem is egy helységben élünk. Végül édesapjával jöttek… Tovább »

Tudja-e valaki, milyen az, ha követik? Ha valaki állandóan a nyomában van, leskelődik és hallgatózik? Ha autó fordul be az utcába és ijedten ugrik az ablakoz, hogy ÚRISTEN HAZAJÖTT! adrenalin az egekben, és a megnyugvás pillanata, amikor kiderül, hogy á nem, csak egy hasonló autó…. Amikor nem merek telefonálni a házban, nem merek senkit elhivni,… Tovább »

Tegnap este újrakezdődött… Mondtam már a napokban, hogy szép lassan belelendül F.. Este, amikor már römizni indultunk fiammal, “behivatott” a nappaliba, mint az igazgatók a rossz gyerekeket, BESZÉLGETÉSRE. Ő ült, én álltam.  Megkezdte a paranoiás fantáziáit…  -Amikor ő elindult itthonról a haverjához, MIÉRT HANGOSITOTTAM FEL A TÉVÉT? HOGY NE HALLJA, HOGY CSÖRÖG A TELEFONOM??!! (Ha… Tovább »

Megint a lejtőn lefelé vagyok… Nagy büszkén azt gondoltam jól vagyok, rendbejöttem, de NEM vagyok jól és NEM jöttem rendbe. Ezek csak hullámok.  Elfogytak a tablettáim és nem vettem pont azért, hogy ha ilyen állapotban leszek, ne használjam. Tegnap este szükségem lett volna rá.  F újra belelendül…  Gyerekeket elvittem anyuhoz, ott aludtak, nekem nem volt… Tovább »

Nem tudok leszakadni erről a témáról. Ezért is fogtam bele a blogolásba, hogy kiirjam magamból. Reggeltől estig ezen jár az eszem, főzés, takaritás, vasalás közben, ha beszélgetek valakivel, ha wc-n ülök, MINDIG. Ha épp nincs barátnő, anya vagy pszichológus kéznél, akkor már bizseregnek az ujjaim, hogy irjak róla. Ha magamban tartom, garantáltan tablettákhoz fordulok. Már… Tovább »

Drágaságom! Olvasod amiket a blogomon irok? Koslatsz utánam állandóan. (Ja, csak szólok, hogy utánanéztem ennek a szónak, amit annyira útálsz amikor használom. Koslatás: NŐSTÉNY UTÁN JÁR EGY HIM ÁLLAT, FŐLEG KUTYA, PÁRZÁSI ÖSZTÖNTŐL HAJTVA.   …   valahogy mégis jó ez a szó, nem gondolod??) Mostanában nem bántod a telefonomat, nem emlegeted, hogy miket titkolok… Tovább »