Facebook mizéria

Tegnap MEGINT őrjöngés volt… Most már éppen érdekel hány bejegyzést kezdtem már igy… 

Tegnap anya dolgozott, apa itthon a gyerekekkel… Amig anya dolgozott, volt ideje nézegetni a saját Facebook-profilját… Na most már átváltok egyes szám első személyre… Szóval nézegettem a profilomat és úgy döntöttem, a teljes névjegyemet csak az ismerőseim számára teszem láthatóvá. Eddig nyilvános volt. Az idővonalamon különben sem szoktam semmit nyilvánosság elé kitenni, eseteleg csak a közeli barátaimnak, vagy leginkább, ahogy tegnap is irtam, MAGAMNAK.

Oké, ezt meg is csináltam. Este, megint olyan 10-11, alvásidő körül előjön az én kis F-em a télmával….

-MIÉRT TÖRÖLTED KI A HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓNKAT??? 

És akkor következett a szokásos oda-vissza, kitörölted nem töröltem, hazudsz, nem hazudok… Gyerekek előtt. Mondom hagyd abba, nem most kéne ezt igy megbeszélni, küldöm a kicsiket, menjenek a szobájukba. Erre ő : minek küldöd, hát tudják meg hogy milyen hazug anyjuk van!! Lányom elment, fiam maradt, nem vettem észre. Megy tovább a vita, hogy ki előtt titkolom a házassági évfordulót??! 

-Szerinted KIT ÉRDEKEL a mi házassági évfordulónk?? Hát ha valamit konkrétan ki akartam volna törölni, akkor kitörlöm azt, hogy a férjem vagy… De ez??? És akkor is mondom NEM TÖRÖLTEM KI. Igen, nézegettem a névjegyemet, de nem töröltem.

Nem hagyja abba…mert ő kapott valami értesitést angolul, irta benne, hogy ANNIVERSARY. Ezt a szót ismerte fel (gondolom) az össz közül… És hiába nézem őt hülyének (EZ IGAZ!  ), most már ő is OKOSODIK……… Hűűűha! 😀 

Az egész olyan hülye helyzet, hogy ha azt hazudnám neki, hogy kitöröltem az évfordulót, akkor azt elhinné, de mivel az igazat mondom, nem hiszi. Hapsikám, rendezd el a saját fejedben.

Ma reggel, ahogy elment dolgozni, irány a FB… És NINCS KITÖRÖLVE. Minden adat ott van, annyi, hogy csak az ismerőseim számára látható. … Érteleme a veszekedésnek? Nincs. Következménye: Lett.

Lányom bent zokogott a szobában, fiam vigasztalgatta (kicsi a nagyot), mert közben ő is elpörkölt inkább a szobájukba -akkor vettem észre, hogy itt volt. Hát jókat hallott. Bementem én is, vigasztalom, könnyei hullanak mint a záporeső, erre jön F.

-Na mi ez a nagy picsogás?

-Légyszi hagyjál bennünket, látod mi lett? 

Erre fogta magát, leült a kályha szélére, egy pohár kóla a kezében, böfögött egyet és azt mondta:

-Kérdezzétek meg anyátoktól miért törölte ki, hogy a férje vagyok.

-Na ebből elég! Kifelé!!

-Te nekem ne mondd meg, hogy mit csináljak.

Lányka még jobban sir.

-Te normális vagy?? Gyerünk ki, ha engem akarsz szivatni, hagyd a gyerekeket!!!!

És elkezdtem tolni őt kifelé. (lenyelve minden undoromat attól, hogy hozzáérjek..megint félmeztelen volt és izzadt  )

-NE VEREKEDJ!!! -kiabálta….

Jaaaj ….. Gyerekek előtt megy a duma.. anyátok ver engem, amikor csak simán toltam ki a szobából…

* * * 

Éppen ez a veszekedés előtt voltunk sétálni lányommal. Megint megkérdezte..

-Anya, még mindig 90%, hogy elváltok?

-Igen.

-És mikor fog ez több százalék lenni?

-Amint lesz munkám.

-Akkor mennyi lesz?

-95%.

-Téényleg? -kérdezte, hihetetlen de kicsit mintha várná??? Lehetséges? Emigy meg azon pityergett szegényke, szintén éppen tegnap, hogy mi lesz karácsonykor? Milyen lesz a karácsony?

Őszintén? Szivem szerint MOST RÖGTÖN  elmennék itthonról. De nem tehetem,nincs hova… Őszintén? Karácsonykor szeretnék már külön lenni. Mindenféleképp életünk legszarabb karácsonya lesz. Hozzánk jön a nagy család… Nekem kell előtte 3 napig meg utána 3 napig glancolni a házat. Anyósék, sógorék..Nálunk van a legtöbb hely… Ha addig nem őrülök meg, na majd akkor fogok.