Miért nem tudsz örülni a szabadságodnak? Hogy végre leráztál?
Számolom a napokat, hogy hányat kell aludni még a tárgyalásig… Gondolom te is számolod. Ahogy közeledik, annál gyakrabban írsz olyan sms-eket, amikről tudod, hogy biztosan kiborulok. és rólad gondolkodom egész nap…
Miért nem húzod be füled-farkad és hallgatsz inkább, miért jössz továbbra is a koholt vádakkal, amikről te is tudod nagyon jól, hogy nem igazak. Mivelhogy te találtad ki őket. Miért próbálod NEKEM bemagyarázni, hogy van valakim? Mi szükség van erre? Semmi konkrét okod nincs rá, hogy gyanúsíts. Mellesleg, elmentem. Elhagytalak. Vége. Ha lenne is valakim, neked ahhoz már semmi közöd…
Ma megint azzal jöttél elő, hogy menjünk vissza??!! Ugye viccelsz velem?! Ha ezt szeretnéd, már rég szakítottál volna E-val, véget vetettél volna ennek a viszonynak. És akkor ESETLEG elgondolkoztam volna azon, hogy vajon tényleg megbántad-e??! NEM MENTEM VOLNA VISSZA akkor sem. Csak elhittem volna neked, hogy bánod. De így…
És mindezek mellett engem akarsz hazugnak beállítani? Nekem ne magyarázz olyan dolgokat amik nem léteznek. Összekeversz a haverjaiddal, akiknek azt mondasz amit akarsz. Akik el is hiszik neked esetleg, hogy igen, szegénykét elhagyta az asszony mert összejött a fekete Citroenessel 😀
Nem jöttem össze senkivel -soha. Ezért tudok tükörbe nézni, ezért tudok nyugodtan aludni éjjel. Lelkiismeret furdalás nélkül.
Neked talán nyomja a lelkedet valami, drágaság? Ezért nem tudsz higgadt és összeszedett maradni?
Hol az a híres büszkeséged, arroganciád?
Így kell, gyáva módon sms-eket írkálgatni, amikor meg mondtam, hogy találkozzunk a tárgyalás előtt- visszautasítottál? Mi van? Félsz látni, hogy megerősödtem és összeszedtem magam? Emelt fővel járok az utcán. Hiszen én vagyok az a tökös aki meg MERTE ezt tenni veled. És tudod mit? Büszke is vagyok magamra.
Amikor kolléganőmnek mondtam, hogy elhívlak egy beszélgetésre, megijedt. Kérlelt, hogy ne tegyek hülyeséget, ki tudja mit tennél velem? Mondtam neki, nem érdekel. Muszáj a szemedbe nézni. És ha túl leszek a találkozón, megint csak egy plusz pont lesz nekem az erősödésem útján.
De neeem… Te nem akartál látni engem. Azt válaszoltad, hogy eleget könyörögtél, menjek vissza hozzád, többet nem fogod ezt tenni. És, hogy rájöttél nagyon sok dologra, amit én a hátad mögött tettem. Hááát.. legnagyobb bűnöm szerintem, hogy blogot vezetek rólunk. Mi mást tettem a hátad mögött? Panaszkodtam. Lakást kerestem és béreltem. … Mi még? Kérlek, mondd el, szeretném tudni.
Amikor őszintén mondtam neked még amikor veled éltem, hogy csak azért nem megyek el tőled, mert nincs hova, arra is azt mondtad, hogy hazudok. Pedig – most már tudhatod- teljesen őszinte voltam. Lehet többet ért volna hazudozni? Azt elhitted volna?
Vagy csak magadból indulsz ki… Embeeer, ennyi félrebeszélést amit tőled hallgattam éveken át, és el is hittem…
Azt írtad, hogy szép Karácsonyi ajándék lesz ez a válás.
Szerintem is. Legalább megkapom a Jézuskától, amit szeretnék… És te is azzal lehetsz akit szeretsz- nem akit gyűlölsz. De miért gyűlölsz? Ez az amit nem értek, hiszen ha nem mentem volna el, akkor még mindig az utadban állnék. Most már szabad ember vagy, mehetsz hetyegni E-val.
Hát akkor hetyegj, ember. Élvezd az életet. Kezdj új lapot. Nem tudsz leszállni rólam? Miért? Nem így képzelted? Az lett volna a vagányabb, ha te rúgsz ki engem, vagy esetleg tényleg beköltöztetted volna a ribancodat az emeletre? Akkor vagány csávó lettél volna, igaz? De így? Hogy csak faképnél hagytalak?? Szégyenled?
Nem baj, edd csak amit megfőztél.
Százszor megmondtam neked is, szüleidnek is, nem akarok veszekedni. Gyerekeket nem fogom eltiltani. Semmit sem kérek a vagyonból. CSAK A NYUGALMAT ÉS BÉKESSÉGET SZERETNÉK. A minimum viszont, hogy fizesd rendszeresen a gyerektartást, és itt véget is érnek a “követeléseim”. Nem látod be, hogy milyen jól megúszod az egészet???
Kopj le és hagyj élni engemet is most már. Kérlek.
Döbbentem olvasom az írásaid! Az egész blog rólam szól! Kivéve azt, hogy ő költözött be az én lakásomba, ami kezdetben a nyugalom szigete volt, ma már a dührohamai miatt a földi pokol! Volt hogy az éjszakát az utcán töltöttem, mert nem mertem elaludni. Úgy költözött hozzám, hogy nem volt semmije, most meg dobozolom a cuccait! És örülhetek, ha nem jár el a keze mikor elviszi a tőlem kapott dolgait! Emberileg megsemmisített, anyagilag lehúzott.. Ugyanis egy grandiózus tervekkel rendelkező, öregedő nárci férfi vállalkozó üzleti ügyei valahogy mindig kisiklanak amikor a gonosz világ összefog ellene.. majd később valahogy arra is fény derül, hogy nem kell ám sokáig egy munkahelyre se! Sokkal egyszerűbb egy vagy több nőt kábítani szállásért, kajáért egyéb szükségletekért..