F és a ribanc.

Az októberi hónapban információ-özön árasztott el F-ről. 

Egyre több helyről hallottam, hogy viszonya van azzal a bizonyos ribanccal, akit már emlegettem a  Nem, nem vagyok nős  c.bejegyzésemben. Nem csak pletykákról van szó, tudtam. Mivel olyan részleteket is megtudtam, aminek a másik oldalát csak én ismertem. Megint csak… nekem ne mondja azt senki, hogy nem létezik női megérzés. 

Az egészben az az érthetetlen, hogy miért gyanúsított F engemet a ribanc (K.E.) férjével? Utolsó estén nagyja része erről szólt, a telefonomat akarta elvenni, hogy bizonyítékot találjon arra, hogy viszonyom van K.M-el. … Hiába mondtam, hogy nem ismerem azt a valakit, persze nem hitte…. Azt mondta, láttak engem már többször, hogy fekete Citroenből szállok ki… ANNYIRA SZÁNALMAS!!! Pláne így utólag amikor már sokkal többet tudok mindenről!

Megismerkedtem K.M.-el. A ribanc férjével. Bejött hozzánk az üzletbe, úgy tett, mintha vásárolni szeretne. Kolléganőmmel beszélt, de már furcsa volt, hogy túl sokáig húzta az időt, össze-vissza kérdezgetett minden hülyeséget. Végül amikor kolléganőmet lerázta azzal, hogy hozzon egy tornacipőt a raktárból, hozzám fordult.

-Kijössz velem az utcára?

Nem tudom milyen képet vághattam erre. (Első gondolatom: HE??! MI VAN?!)

-Nem tudod ki vagyok?

-….nem…

-Az E. férje.

-Jaaaa, akkor tudom. 🙂 Kimegyek! Persze!

Kíváncsi voltam, ugyan miket tud nekem mondani. Voltak meglepő dolgok, amik úgy TÉNYLEG megleptek.

2 éve van F-nek és E-nek viszonya.

F írt először a Facebookon E-nek, aki először nem reagált, nem válaszolt semmit, majd lassan elkezdtek irkálgatni egymásnak. 

Amikor én edzésre viszem a gyerekeket, az a 30-40 perc alatt amíg nem vagyok otthon, E elmegy az utcánkba, a szomszéd néni háza előtt parkol ahol bokrok és fák vannak, ott a sötétben találkoznak rendszeresen F-el. 

M nyomkövetőt tett az autójukra, hónapokig követte E-t, úgy, hogy a nőci nem tudott róla. 

Hetente többször járt az ex-férjem üzletében.

M is válni akar, 18 év házasság, 2 nagy gyerek, 14 és 16 évesek.

…

Na most… ami megfordult a fejemben… Hogy tulajdonképpen mi a fenére várt M ennyi ideig??! Milyen ember tűri, nézi és FILMEZI le a saját feleségét, hogy mással miket csinál, anélkül, hogy tenne valamit?? GPS volt az autójukon, amikor a nőci elment otthonról, megvárta, hogy hol fog leparkolni és utánament motorral. És leste őket. Hát ez vmi perverz állat vagy nem tudom. Mazohista? Ha már kezdettő fogva tudta mi történik, olvasta az írkálásaikat, tudott minden randiról, … nem, NEM ÉRTEM. Egyszerűen nem tudom felfogni.

Nekem azért szólt még csak most, mert hallotta, hogy elköltöztem és beadtam a válást.

Könnyes szemekkel mondta, hogy ő is beadta a válást amikor ezt megtudta. EMBER!!! LÉGY MÁR FÉRFI!!! Neki erre volt szüksége, hogy én beadjam??? Ez adta meg a kezdő löketet? De a legborzasztóbb, hogy én konkrétan nem is tudtam erről a viszonyról, csak sejtéseim voltak, amiről szintén írtam a  Van valakije?  c. bejegyzésemben. Én nem is azért akartam elválni, mert F félrekefélt, már elnézést, hanem azért mert pszichikailag kikészített!!!

Viszont nagyon sok mindenre választ kaptam ebből a beszélgetésből. 

Hogy miért akarta F mindig azt, hogy megnézze mi történik nálam a FB-on. Amikor követelte, hogy nyissam meg neki, azt hitte hogy én is ugyanezt csinálom??? Egyszer nyitottam meg, amikor anyósom is ott volt, ő mondta, hogy tegyem meg hátha akkor lehiggad. Vagy lehet ő is azt hitte van titkolnivalóm. Hát volt, persze, az hogy volt akinek a Fb-on panaszkodtam a helyzetemről, meg a gyerekpszichológust is ott tudtam elérni. Ezeket titkoltam. Hogy beszélek másoknak az otthoni dolgainkról. Szerencsére annyira jól BEIDOMÍTOTT az évek folyamán, hogy pasikkal eszembe nem jutott volna irkálni!!! Mondom, ez most tényleg szerencse, mert teljesen nyugodt és tiszta lélekkel mondhatom, hogy SOHA nem tettem semmit, ami okot adhatna féltékenységre.

Megtudtam azt is, miért szaglászott körbe engem F amikor esténként hazaértem a gyerekekkel… Mert ő csajozott az az idő alatt- ezzel akart engem gyanúsítani, hogy pasival voltam, amíg vártam, hogy befejezzék az edzést? Vagy csak simán a TÁMADÁS A LEGJOBB VÉDEKEZÉS elvet alkalmazta?? Ki tudná ezt most már megmondani? Hányszor volt az, hogy rámszámolta a perceket, ha túl későn (szerinte) értem haza… Amikor esett az eső és a lányunk az első ülésen ült, vizes lett a szőnyeg, abból is egész esti őrjöngés volt. Hiába mondtam, hogy lányunk ült ott, meg sem akarta kérdezni tőle… Azt mondta betanítottam a gyerekeket, hogy hazudjanak neki.

Gondolom, akkoriban kezdhetett el engem fenyegetni a nyomkövetővel, amikor megtudták, hogy E autóján is van. F nem tett a miénkre nyomkövetőt, tudom, mert olyan idióta volt, hogy konkrét helyeket mondott, hol jártam- közelébe se mentem ezeknek. 

Amikor nem engedett engem egyedül az üzletünkbe dolgozni-na vajon miért? Hát mert abból indult ki, hogy hozzám is jár valaki rendszeresen, mint ahogy őhozzá is??!

Amikor azt mondta, még egy kamerát szerel fel az üzletünkben, hogy tudjon mindenről, mi történik a műhely részben is… Miért tette volna? Saját magából indult ki. Hányinger kerülget, hogy miket csinálhattak ott ezek ketten… 

Miért akarta felkamerázni a ház környékét kívülről is, hogy az utca is látsszon??? Mert ők ott enyelegtek. Hogy engem is rajtakapjon? Igazából, ez, hogy AKARTA felkamerázni, ez nem azt jeleni, hogy meg is csinálta volna, csak engem fenyegetett vele. Tudtam, hogy nem fogja megtenni. Mint ahogy a nyomkövetőt sem szereltette be.

És a legundorítóbb része a történetnek…. Na vajon miért nem birtam én tavaly kigyógyulni HÓNAPOKIG a hüvelygombától????!!!! ROHADÉK

PERSZE, HOGY BOSSZANT. PERSZE, HOGY NEM MINDEGY.

De akkor is.. ami a legjobb az egészben, hogy még a házasság ideje alatt végigmentem minden fázison.

Először sírtam, könyörögtem. Hozzuk rendbe.

Aztán azért sírtam mert egyetlen kiútnak azt láttam, ha F bedöglene. (Ezt ma már szégyenlem, de akkor őszintén a halálát kívántam) És ha ez nem történne meg, akkor itt rohadok meg ebben a házasságban. Így éreztem.

Aztán rájöttem mit tesz velem. Hogy lelki terror alatt tart.

Aztán elkezdtem összeszedni magam, és arra koncentrálni, hogy ép ésszel legyek túl a napon. Minden napon. Hónapokig ez volt a cél. Hogy ne hagyjam magam kiborítani.

Aztán amikor már összekapartam magamat barátnőim és anyu segítségével a padlóról, elkezdtem ellenállni.

Na itt kezdődött a pokol. Addig a pillanatig SOHA nem tanúsítottam ellenállást, mindig csak simán összeroppantam. A tablettákat is elkezdtem mellőzni. Nem tudtam teljesen elhagyni, de minden nap, amit kibírtam nyugtató nélkül, erőt és önbizalmat adott.

Időközben, amíg csak saját magam rendbehozásával foglalkoztam, rájöttem, hogy rohadtul közömbös lettem F ránt. Már az utálat is elmúlt, teljen hidegen hagyott, éreztem már magamban az erőt… Szex sem volt jó ideje, ez is plusz önbizalom, hát hányszor volt, hogy akaratom ellenére raktam szét a lábaimat, csak hogy hallgasson aztán…. Most már nem tudott rávenni a szexre. Ha pedig megerőszakolt volna, mert ez is ott forgott a fejemben, akkor tudtam már mit kell tenni… NEM MOSAKODNI ÉS IRÁNY ORVOSHOZ MIELŐBB. 

Akkoriban már azt is tudtam, hogy el fogom őt hagyni.

Voltak terveim és céljaim. Csak ez lebegett előttem. Ő már másodlagos volt, persze nem volt mindegy a napi őrjöngés, de volt TERVEM ÉS CÉLOM.

És így jutottam el ide, hogy ma, kicsit több mint egy hónappal kiköltözésem után, éjjelente birok aludni. Jó étvággyal tudok enni. A 15 kilót, amit lefogytam, a hasznomra fordítom. Nem fogok visszahízni egy dekát sem. Elkezdtem piláteszre járni. Tervben van, hogy reggelente futni megyek. Mindig kisminkelve megyek az utcára, már kaptam egy olyan bókot, hogy úgy megszépültem, rám sem ismert. Férfi mondta 🙂 Mindenesetre, akár igy van akár nem, jól érzem magam a bőrömben. Szándékomban áll ezt a jó érzést megtartani.

Úgyhogy… tulajdonképpen F-nek köszönhetem, hogy rátaláltam lelki békémre? Hogy megszépültem?

HÁT NEM RÖHEJES??!!!