Akármilyen is, de hiányzik apa

Tegnap d.u.elutazott a leánykám… 🙁

A tánccsoport szervezésében egy tengerparti fellépésre mennek külföldre. Na itt nem a fellépésen van a hangsúly, hanem a tengerparton 😀 … Kit érdekel a fellépés ilyenkor, ugye? Sokat szoktak utazni, megszoktam már, de ez most más, mert majdnem 1000 (EZER!!!) km-es úton vannak… Időbelileg is ez a leghosszabb, teljes egy hét, amig távol lesz. 

Szombaton este alvás előtt, nagy sóhajjal mondta:

-Azért jólesett volna, ha apa is eljön integetni…

-De mondtad neki, hogy szeretnéd?

-Nem, mert akkor mérgesen maradt volna itt. Megmagyarázta, hogy szeptember végéig nem lesz szabad hétvégéje, amikor hobbizhat, ezért megy el pont holnap.

A gyerek is tudja, hogy apa önmagának az első helyen áll. Hát nem szomorú??!

Engem inkább az bosszantott fel, ahogy elbúcsúzott a lányától. A kanapén heverve odaszólt neki:

-Na, te akkor holnap d.u.elutazol?

-Igen.

-Akkor csak egy hét múlva találkozunk, én holnap reggel korán indulok. SZEVASZ!

… ennyi. Igy kell elbúcsúzni a gyerektől.

Szegényke odamondott egy sziát és kiment a szobából….

Semmi érezd jól magad, semmi szerencsés utat, puszi, ölelés, vagy AKÁRMI. Szevasz. Az eszem megáll.

Tegnap meg, valamikor 5 előtt irja nekem az sms-t, hogy NA, ELMENTEK MÁR?

Lányunk válaszolt neki az én telefonomról, hogy 5-kor indul a busz.

Válasz, szintén az én mobilomra, 17,35-kor: szerencsés utat!

Most komolyan??!!

1- jó fél órát elkésett vele… nem birt rögtön válaszolni, amikor a még a lányom kezében volt a mobilom???!!

2- miért nem a lányunknak irt, ha késve is, nem igaz hogy ennyire tökfej!!!!

3- még akkor sem lett volna késő, hogy 7-kor, amikor hazaért, és megtudta tőlem, hogy addigra már rég elmentek, hogy akkor megirja neki! de ezt bezzeg nem éri fel ésszel!!!

Mielőtt még felszállt volna a buszra, odasúgta: LÁTOD, HOGY MINDENKINEK ITT VAN AZ APUKÁJA?

Szegény kislány.

De tényleg.

Csalódások csalódásokra halmozódnak.

De emigy meg tényleg jobb, hogy nem maradt itthon, mert akkor tényleg duzzogott és kötözködött volna mindenkivel F. Ilyen. Ha nem jut el hobbizni, akár szülinap a baráti körből, vagy rokonságból, akár verseny vagy fellépés miatt, akkor MINDIG egész hétvégénk arról szól, hogy ő mortyog, mi pedig lehető legnagyobb ivben kerüljük őt. Ilyenkor alszik 3 óra hosszát, lefoglalva a nappalit, ebédlőt- magára csukja az ajtót. Nekünk marad a gyerekszoba, hálószoba… Nyáron “nagyon” kellemes, mert a légkondi a nappaliban van, az hűti le az egész lakást, de amikor magára csukja az ajtót, mi ott főlünk meg a saját izzadságunkban 32-34 fokban. Lényeg, hogy az ő pihenése meglegyen 24-26 fokos hűvösben, amikor kint 40 van….

Lényegében, arra akartam kilyukadni, hogy bármilyen sz…r alak is az apjuk, bármilyen utálatos viselkedésű, a gyerekek akkor is ragaszkodnak hozzá.

Ebbe nem is akarok beleszólni. Csak az bánt NAGYON-NAGYON, amikor a kis lelküket megsérti. És ez nagyon sokszor van… Próbálom egyensúlyozni az ő hülyeségeit.

Azt sem szeretném, ha nem járnának az apjukhoz válás után. Járjanak csak. Ő mindig az apjuk marad. (még akkor is, ha azzal fenyegette a gyerekeket, hogy majd anyátok talál nektek másik apukát!! – ami sok-sok órányi magyarázásba telt nekem utána, hogy igen, anyának is, de apának is lesz másik párja, akik nem helyettesithetnek bennünket, mert MI VAGYUNK ÉS MI LESZÜNK A SZÜLEITEK MINDIG.)

Nem is tudom megérteni azokat az anyákat, akiknek a fő céljuk, hogy a gyerekkel megutáltassák az apjukat!!!

Hát a gyerek életét teszik tönkre!

Bosszút állni a sikertelen házasságért nem igy kéne, biztos van rá más mód is (ha már muszáj…), de hogy a gyereken keresztül háborúzzanak, hát az már egyszerűen idiótaság.