Lazaság

Van valakinek egy jó módszere, hogy hogyan “pörgessem” fel egy kicsit a kiskamasz leánykámat???   Ez a nyári szünet… Hááát… Az még oké, hogy reggel sokáig alszik, erre van a szünet, hogy kipihenjék magukat a gyerekek… De…

Tudjátok azokat a kifejezéseket, hogy A FALNAK BESZÉLEK, vagy FALRA HÁNYT BORSÓ… Hát én még csak most kezdem megérteni a jelentésüket!!! 

Egy példa. D.e 10-11 között kivánszorog az ágyból. Akkor ébred. Lezuttyan a fotelba, hogy pihenjen egy kicsit, de már a távirányitó az egyik kezében, mobil a másikban. Disney csatorna. (Végre egy fokkal előrébb jutottunk a Minimaxtól. ) Mivel éjjelre nem viheti be a szobájába a mobilt és ki kell, hogy kapcsolja, reggelre már egy csomó friss üzi jön Whatsapp-on az éjjel is mobilozó barátnőktől.

Azokat a szülőket nem érdekli, hogy éjjel is mobiloznak a lányaik?? Egyes témákban nagyon régimódinak érzem magamat. A kemény 36 évemmel. Az én lányomnak lett az utolsók között okostelefonja az osztályból. Most sem nézem jó szemmel ezt a témát, ami engem illet, ellennék a régi kis Nokiámmal, aminek már szines volt a kijelzője, de még nem volt okos. És GOMBOK voltak rajta. Hát ezeket az érintgetéseket sehogy sem tudom megszokni, még mindig. Egyetlen előnye, hogy van rajta Viber, amin keresztül ingyen irkálhatok a barátnőimmel, legfőképp a külföldivel 😀 Semmi mást nem használok rajta, amitől “okos” !!! 

Szóval, visszatérve a témához, tévézés közben visszaválaszolgat mindenkinek, közben olyan fél 12 felé eszébe jut, hogy jó lenne reggelizni. Pizsamában, még mindig.

-Még egy kicsi és kész az ebéd. 

-Jóóóóó, de akkor ma ne reggelizzek??? -kérdi ezt olyan hangsúllyal, mintha nem akarná elhinni, hogy ma nem KAP reggelit, mintha éheztetni akarnám!!

-Mondom, hogy rögtön kész az ebéd!

-Hááááát jóóó-és visszazuttyan a fotelba….

-Légyszi öltözz fel.

-Oké!- mondja a mobilját buzgón nyomkodva. Szerintem ez az “oké” ez olyan szó, amit akkor mond ki, amikor hallja a hangomat, és feltételezi, hogy valamit meg kéne csinálni, na az már a füléig nem jut el, hogy mit, messze attól, hogy az agyáig is eljusson, hogy miért. 

Mindjárt kész az ebéd, kb fél óra elmúlik közben, az öcskös már rég felöltözött (és már régen reggelizett is, hiszen  ő legkésőbb 9-kor már felébred), megint szólok:

-Légyszi öltözz fel.

-OOKÉÉÉ!!! -válaszol hangosabban, mérgesebben, hogy mit zavarom őt folyton ezzel az öltözéssel. Folyton = félóránként. Tényleg türelmes emberke vagyok emigy. 

Ebéd kész, vánszorog az asztalhoz PIZSAMÁBAN.

-Mondtam, hogy öltözz fel, pizsamában akarsz ebédelni???

-NEM IS MONDTAD, HOGY ÖLTÖZZEK.

Mi van??!! Ilyenkor jön a mély levegő, mély levegő másodszor és harmadszor…hogy NE kiabáljak, hogy NE boruljak ki, mert ugye, a tinikkel türelmesen kell bánni. Most ha elkezdem mondogatni neki, hogy egyáltalán, miért kell nekem szólni arra, hogy öltözzön fel, ezt már az öccse is tudja és szó nélkül, magától értetődően meg is csinálja minden nap, akkor vérig fog sértődni, és az lesz, hogy az öcsit jobban szeretem mint őt???! 

A beágyazás is messze áll tőle, meg a ruhái elpakolása is. Elhivta barátnőit d.u. 3-ra, de fél 3-kor még itt lézeng össze-vissza a házban. Amikor megkérdezem tőle, hogy nem akar-e rendet rakni, hiszen mindjárt érkeznek, akkor a válasz az, hogy TUDOM!! 3 előtt pár perccel nagy pánikosan fogta az össz ágyneműt, ruhát, meg mindent ami a rendetlenséget jelentette számára, és BEDOBÁLTA A HÁLSZÓBA ÁGYRA!!!! 

Ahogy ezen ki akartam borulni éppen, megérkezett az egyik barátnő. Azt meg mégsem tehetem, hogy barátnő előtt tartom az agymosást. Szóval, csak annyit mondtam, hogy ha elmentek, beszélgetünk. Persze addigra elmúlt a hatása az egésznek, rögtön kellett volna. És nem is izgatja magát a témán!! Annyira laza, hogy elképesztő. Cirkusz van a szobában..na és?? Annyit legalább elértem, SOK-SOK dumálással, hogy a ház többi részén nem dobálják szét cuccaikat, legalább itt, ha rend van, akkor maradjon is az.

Az esti zuhanyozás az meg már kész rémálom. Egy ideig az volt a sorrend, hogy előbb a gyerekek, aztán a szülők. Hát ez most megváltozott az idén nyáron, mivel már senkinek sincs annyi türelme, hogy kivárja a csajszit mire elkészül. Ő ha bemegy a fürdőszobába este, legalább fél óráig pepecsel, és ilyenkor szólni nem szabad hozzá, hogy siessen, mert akkor jön a sértődöttség, hogy őt mindig siettetjük mindennel. Na persze, elindulni is nehéz. Mármint elindulni zuhanyozni. Előbb végignézzük ezt a tévében, aztán még azt, és akkor nagy sóhajokkal megindul, csiga léptekkel és mozdulatokkal. 

Pár napig nem tetszett neki, hogy ő az utolsó a zuhanyozással, de aztán rájött, hogy akkor senki sem szól, hogy siessen. Igy most még tovább tart.

Ja, és amikor már ott vagyunk, hogy alvás, esti puszi, betakarom őket, akkor jut eszébe, hogy ő még nem mosott fogat!!!!

És elballag fogat mosni. Meg pisilni. (Meg talán még egy keresztrejtvényt is megfejt a wc-n ülve, nem tudom!!!!)

Én meg ülök, és várom, hogy betakarjam és puszit adjak. Nagylánynak tartja magát, de ezt még mindig kéri 🙂 

Hamarosan megkezdődik a suli, ajjaj mi lesz… Lehet most ősztől még korábban kell majd ébreszteni mint tavaly, legalábbis a kezdetben, mert már akkor is problémás volt a téma. 20 percig pepecsel a fürdőben, aztán meg csodálkozik, hogy alig marad idő reggelizni. Fogat mosni. Ja, és aztán még fel is kell öltözni!!! 😀 Ezek mind-mind külön tételek. Szóval… 

Egyik ismerősöm mesélte nemrég, hogy az ő lánya meg bugyiban ebédelt!! Szóval, mielőtt bárki is elitélne, vegyétek figyelembe, hogy nem csak nálunk áll fenn ez a probléma! 😀 😀

Tényleg jól jönne egy recept, hogyan lehet felpörgetni a tiniket!!!