…és bármit megtehetek, amit más szingli férfiak… Legalábbis ez a mottója az ÉN FÉRJEMNEK. SZERINETM.
Vannak a F-nek (régebben már irtam, ez Férj=F..SZfej röviditése) “érdekes” történetei….
Ez március környékén történt… Abban az időben azzal verte a mellét, hogy neki nincsenek titkai, fb és email is állandóan meg volt nyitva előttem, az Ő JELENLÉTÉBEN, persze.
(Erre én soha nem voltam hajlandó. Ne is haragudjon már a világ, igy is állandóan tud(ott) minden lépésemről, szó szerint: mikor teregettem, mikor mentem át a pékhez, amikor elindultam és visszaértem otthonról… Amióta létezett skype, azóta mindig online voltam számára..Chat csak,de hát akkor is. Ha már (szerinte) túl sokáig tartott a teregetés, vagy a pékhez menés, akkor jöttem az olyan üzik, hogy ott vagy? 2 perc múlva: megjöttél? 2 perc múlva: ott vagy már? 1 perc múlva:na de sokáig tart ez neked.. 1 perc múlva : kicsiiiiiiim!!!! ott vaaaagy??? 1 perc múlva: na most már kezdek kiakadni! Legyél szives jelentkezni amikor hazaérsz!!!… És aztán magyarázkodhattam..
Most pontosan nem tudom, de kb 10 éve mehetett ez igy. Nem mertem ellenkezni, igazából ez soha eszembe se jutott. Az idén jöttem rá arra egyáltalán, hogy ő engem lelki terror alatt tart. Ez eddig eszembe sem jutott, mivel, a gyermekkorom is katasztrofális volt, ott is volt minden, szóval nem volt előttem egy példaértékű házasság képe. Viszont valahogy mindig is igényem volt arra a kis privát-szférára, ami CSAK az enyém. Pl a Facebook. Amit nem arra használtam soha, hogy pasikat keressek, vagy hasonló hülyeségek, egyszerűen ez volt az egyetlen módja, hogy a régi (himnemű!!) barátaimmal valamilyen felszines kapcsolatot tartsak. Idővel ezek a barátságok is elkoptak lassan, mert az egy dolog, ugye, hogy rájuk irok a Fejszen, de ha az utcán találkozunk, nem igazán MEREK szóba elegyedni velük, mert ha férjem megtudja…. Vagy 1-2 email a barátnőkkel, minek kell azt másnak is elolvasni?
Szóval, a tudtommal nem igazán látott semmit ezekből.
Mellesleg, én soha nem is kértem, hogy hagyjon ott mindent , hogy én birjam nézegetni. Ez az ő ötlete volt.. Aztán egyszer csak eljött az a pillanat is, hogy a fejemhez verte azt, hogy én még soha nem nyitottam meg neki a FB profilomat. Nem is fogom, válaszoltam. És akkor megint.. Van valakid, stb stb már unom minden bejegyzésben ezt sorolgatni, hogy mikkel gyanúsitgat. NEM. És ez igy is maradt.)
Szóval márciusban, meg akarta nekem mutatni, hogy az egyik haverja milyen jó fotókat készitett. Fb-on katt a keresőre, majd gyorsan katt félre. Hogy becsukódjon a kereső. Láttam az utolsó kettőt, akikre rákeresett. Nem szóltam semmit. Megmutatta a haverja fotóit, hú – há , szuper, nagyon jók. Elmúlt egy kis idő, kérdem:
-Megnézhetem csak mi újság az egyik csoportban?
-Persze, nyugodtan.
Katt a keresőre. Az első (nevezzük csak elvált ringyónak) akire már régóta gyanakodtam(ismerem is személyesen), hogy jóban van a F-el, a második (nevezzük csak simán ribancnak) pedig egy ismeretlen csaj/nő.
-Te rákerestél a ringyóra meg a ribancra? De ki ez a ribanc?
-Mit tudom én ki az! A ringyóra meg nem kerestem rá. Honnan szeded??!
-Hát csak onnan, hogy azok jönnek ki elsőnek a keresőben, akikre utoljára rákerestél.
-Neeem. Fogalmam sincs, hogy kerültek oda.
-Oké, de ki az a ribanc?
-Nem tudom, nem is ismerem.
Rendben. Ráhagytam, semmit nem szóltam. Hazudott MEGINT, tudtam akkor is.
Csak, hogy drágaság, te lángész, egyszer email helyett az új jelszódat irtad be és az megmaradt a gépen… én meg felirtam magamnak… Soha nem használtam fel. De most hazamentem, szépen bepötyögtettem az email cimedet és a jelszódat, és átnéztem a tevékenységnaplódat. Szemétség? Lehet!! És nem is érzek lelkiismeret furdalást ez miatt. Csak szükségem volt rá, hogy tudjam, HAZUDTÁL. MEGINT. Hónapokra visszamenően, mindenhol ott voltak, ringyó, ribanc, ringyó, ribanc…Többször mint bárki más. Sokkal többször.
Persze, ez nem jelenti azt, hogy viszonya van velük… Messze attól. Online nagyszájú, chatelés közben egész mást mutat, mint amilyen ő valójában. Amikor egy nővel szemtől szembe áll, nem hiszem, hogy valami nagy macsó. Attól ő sokkal ügyetlenebb. Én inkább olyan lelkizést képzelek el, hogy kiönti nekik a szegény kicsi lelkét, hogy milyen kegyetlenül bánik vele otthon az asszony. Vagy mittomén. Nem is lényeges. A ringyó épp elvált, a ribanc meg válófélben van, ezt nemrég tudtam meg. Ha lenne F-nek valakije, engem könnyebben elengedne. Legalábbis remélem.
A sztori folytatása: lányom mesél tegnap az egyik fellépésről, többek között az egyik kislányról.
-Ki ő? -kérdem.
-Biztos ismered az anyukáját, ruhákat árul, szőkésbarna haja van.
-Nem, fogalmam sincs…
-Deee, biztos ismered! Apa is ismeri, mert beszélgetett vele!
-Tényleg? Mikor?
-Hát a XX..kiállitáson beszélgetett vele.
-Tényleg nem tudom ki lehet.
-Na megmutatom a Facebookon.
….És kiről van szó???? Hát a ribancról!!!!! Milyen kicsi a világ. Apa beszélgetett vele..szóval ismeri is… OOOKÉÉÉ…
Még mindig ugyanaz a sztori 3.felvonása:
F bejelentette nekem egyik nap, hogy elmegy venni farmernadrágot, az egyik haverhoz, akihez egy kamionos haver hozta a férfi nadrágokat, külföldről. Oké. Meg is vette, rendben. Azóta is vigan hordja. Csakhogy…aznap este pont az a haver jött hozzánk, én nyitottam ki neki a kaput. Kérdem tőle:
-Na bevásároltatok?
-…(néz rám)
-A nadrágokat! Te is vettél farmert?
-.. MIT?
Közben férj is kijött.
-Hát tudoood (jól megnyomva a hangsúly) a farmerokat amit ma vettünk a kamionostól!
-JA AZ! PERSZE! BEVÁSÁROLTUNK!
Én meg magamban….. hazudjál csak drágaság, gyűjtögetem én a kis hazugságaidat, most már nem siklom el felettük…….
(Utána megkérdeztem, hogy a haver miért nem tudta miről beszélek, válasz: Nem láttad, hogy be volt füvezve??? -Nem, semmit nem láttam! -Hát máskor nézd meg jobban!!)
Végkifejlet:
Tegnap elugrottam egy órácskára a közeli barátnőmhöz. Mesélem, hogy miket hazudozik nekem újabban a F. Ahogy ezeket igy elmondom neki (még be se csuktam a számat)..
-B…MEG, HÁT A RIBANCNÁL VETTE!!!!! PONT ILYEN RUHÁKAT ÁRUL!!
Én meg csak nézek…Jéé igy egészen kerek lett a történet. 😀 Hát most, vagy igy van, vagy nem. Megjegyzem, F SOHA az életben nem vett saját részre semmilyen ruhadarabot, még a zoknijait is én (azelőtt az anyja) veszem!!!
***
Januári történet:
Elindultam haza az üzletünkből, de ottfelejtettem valamit. 5 méter után visszafordultam, ahogy beléptem, F már a mobilját nyomkodja irtó nagy buzgósággal.
-Épp az öcsém jelzett vissza, hogy jönnek szombaton a szülinapi bulira.
-Oké, szia, megyek most már 🙂
Másnap reggel, találkoztam az öccsével. Jobb téma hiján megkérdeztem:
-Na, akkor jöttök szombaton?
-… Hova?
-Hát a lányunk szülinapi bulijára!
-Ja, oké, elmegyünk. Mikor menjünk?
-Hát tegnap nem beszéltétek meg F-el?
-Neeeem (elgondolkodva), nekem nem emlitett semmit.
Abban a pillanatban lépett be F, rögtön tudta miről van szó. És próbálja az öccsének szuggerálni: -Hát tegnap már válaszoltál, hogy jöttök!
-ÉÉÉN? Nem is szoktam sms-eket irni!
Pár másodpercnyi csend után mondtam, hogy indulhatunk mi is dolgozni. Ülünk az autóban, mindketten hallgatunk. (Nekem akkor is egyértelmű volt, hogy MEGINT hazugságon kaptam rajta, de már nem volt energiám sem szóba hozni, vagy egyáltalán belekezdeni a témába…..) Egyszer csak kirobban belőle. Elkezdett őrjöngeni. Hogy milyen idióta az öccse, azt sem tudja miről beszél, hát tegnap válaszolt is, hogy jönnek. Én meg: ezek szerint nem válaszolt!
– De igen! Ott a telefon, nézd meg!
(Ilyen esetekben, mert már volt ebből is ojje rengeteg, SOHA nem néztem a telefonját.) Most pedig kinyújtottam a kezemet, hogy elvegyem a telót. Ez még mindig az autóban történik.
-De lehet nincs is már meg az sms, mivel mindig kitörlöm az üziket!
Késő volt már mire ezt kimondta, mert épp megnyitottam az üzeneteit. Na most.. Ha mindig kitörli őket, akkor nem lenne vagy 30 valakitől egy CSOMÓ sms. Csak éppen az öccsétől nincs sehol…
-Érdekes, ha mindig törlöd akkor elég sok összejött ma reggelig…
Visszatettem a telefont és semmit sem szóltam. Megint hazudtál te disznó. MEGINT.
****
Kb 8 évvel ezelőtti történet:
Szintén..valahogy megtudtam a Fb jelszavát.. (Van igazság abban, hogy igenis létezik női ösztön. Különben nem tettem volna ilyen dolgokat.) Én otthon voltam, persze online-chat Fejszen keresztül..de valahogy lassan jöttek a válaszok. Rendszeresen, de lassan. Ő pedig gyorsan gépel. Hessegetem a gondolatot a fejemből, de csak ott bujkál a kisördög. És már akkor is gyanakodtam egy nőcskére…. Online volt a csajszi is, nekem is ismerősöm (volt)… 5 óra, F indul haza, hopp, a csajszi sincs online. Na és akkor megnyitottam (életemben először) a profilját… Háát, volt mit látni. Párhuzamosan velem, amikor azt tárgyaltuk le, hogy mi lesz ebédre és kell-e neki hozni valamit a boltból, a nőcskével azt irkálta, hogy mit tenne most vele..Csajnak a válasza, hogy most ő milyen nedves lett…F válasza, hogy neki meg hogy áll a cerka….. Elborult az agyam. Addig a pillanatig, ÉN NAIV hittem a házasság szent kötelékében. Akkor ott, összeomlott bennem egy világ. El sem hittem amit látok. Nekem eszembe sem jutott (akkoriban pláne), hogy más férfi is létezik a világon, csak a férjem..és senki más… Elkezdtem szédülni, az ájulás kerülgetett. Még ma is emlékszem minden pillanatra…. Hogy amikor megjött, mennyire ki voltam borulva, azt a hisztérikus sirást amit csináltam…. Ő pedig vigasztalgatott…nem, cicám, ez nem igy van, félreérted a helyzetet, higgyél nekem..csak te kellesz nekem, csak téged szeretlek.. -De akkor miket irkáltatok??! – Hidd el nekem, nincs köztünk semmi. A CSAJ AGYBETEG. NEM TUDOM LEÁLLITANI. MINDENKIVEL EZT CSINÁLJA. SULIBÓL IS KIDOBTÁK. (csak úgy mellékesen megjegyzem, kb 18 éves lánykáról beszélünk) … Megnyugodtam, mert megvigasztalt a rohadékja, mert hittem neki. Másnap azt mondta,hogy BEHIVATTA A SZÜLEIT AZ ÜZLETBE ÉS FELVÁZOLTA NEKIK A TÉNYEKET, ÉS LEGYENEK SZIVESEK TEGYENEK VALAMIT A LÁNYUKKAL, MERT TÖNKREMEGY A HÁZASSÁGUNK.
TE HAZUG, HAZUG!!! DISZNÓ!!!! Én meg hülye liba! ANNYIRA VAK VOLTAM ÉS ANNYIRA SZERETTELEK, MINDEN HAZUG SZAVADAT ELHITTEM ÉVEKEN KERESZTÜL!
Ez után volt még vagy száz ilyen esetünk…. Éveken keresztül elhittem a kimagyarázkodásaidat. Éveken keresztül tépdested darabokra a lelkemet! Tudod te, tisztában vagy te azzal, hogy egy roncs lettem??? Tisztában vagy te azzal, hogy nekem évekbe fog telni amig összeszedem magam és az leszek, aki valamikor voltam?? Lehet SOHA nem leszek már a régi. Tulajdonképpen..nem is akarok mindenben a régi lenni.. Cseszd meg!!! Erősebb és öntudatosabb leszek mint bármikor az eddigi 36 évem alatt!!! Te meg rohadj meg, töltsd ki máson az agressziódat, boritsd másra a frusztrációidat, a komplexusaidat, én az első adandó alkalommal LELÉPTEM….
Mindenki az utadban áll! Van 2 aranyos, jól tanuló, mindenben kiváló, jónevelt gyermekünk, naponta 5 percet sem tudsz rájuk szánni!!!! Mikor beszéltél velük utoljára?? Amikor mesélnének is valamit, félbeszakitod, semmibeveszed őket!! Mikor mondtad nekik utoljára, hogy szereted őket? Mikor dicsérted meg őket? Neked a hülye hobbid a legfontosabb a világon, egy ideig próbáltunk ott lenni veled, amikor utaztál, végigvártunk téged egész nap, fotóztunk, segitettünk amiben tudtunk, de annyira útálatos voltál állandóan, hogy mindhármunknak egyenként elege lett… Milyen hozzáállás az, hogy ha valaki akar veled beszélgetni, menjen hozzád a műhelybe??! Mikor voltál utoljára a gyerekek szobájában?? Egyáltalán..Jártál már ott az idén???!
Te is pontosan tudod, mi a helyzet.. vagyunk mi 3-an, és vagy..TE. Egyedül.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: