Mindent lehet, csak akarni kell :)

Még egy a hétvégéről…

Előre bevallom, hogy az én hülyeségem. Fiam már hónapok óta könyörög, hogy vegyük meg neki a Minecraft játékot. Na persze, ez nálunk nem igy működik…Hogy csak úgy megveszünk A GYEREKNEK egy számitógépes játékot…. Az osztályban már minden fiúnak megvan, van külön “klub” is, ahova ő nem tartozhat, mert neki nincs. Ez ilyen kocka-világ, ahol bármit lehet épitgetni, házakat, medencéket, vannak állatok, növények, lehet bányászni, robbantani, és mindez úgy néz ki, mintha kis kockákból lenne összerakva. Már ha valaki nem tudná, mint én eddig, azt sem tudtam mi ez. Szóval könyörgött az apjának, aki erre nem hajlandó pénzt költeni, hanem majd ő letölti a netről… Nem birta. Akkor elhivta az egyik havert, csinálgattak valamit..nem birták. Ez kb 1-2 hónappal ezelőtt volt. Hát én meg kigondoltam csütörtökön, hogy márpedig MINDENT LEHET CSAK AKARNI KELL, és én bizony letöltöm neki. …. Sikerült is!!! (Megint csak: SOHA TÖBBET, ÉS ILYENT NE TEGYEN SENKI! NEM HIÁBA HIVJÁK KALÓZKODÁSNAK!!! 😀 ) Azt az örömet!!!! Mennyire boldog volt! Nyakamba ugrott és vagy 20 puszit adott!! (9 évesen már nem nagyon osztogatja igy a puszikat) Rögtön bele is kezdtek lányommal, igaz, hogy volt 1-2 furcsa dolog, de nem érdekelte őket, lényeg hogy játszhattak. Az már furcsa volt, amikor akartam netezni, hogy mindenféle reklámok  jönnek ki…. Még furcsább volt, amikor kapcsoltuk ki a gépet, amikor már az ikonok eltűnnek, és csak a kék képernyő van (windows is shutting down..), a jobb felső sarokban ott volt egy oroszlánfej… Ookééé.. Aztán felkapcsolásnál ismét a kis oroszlánfej..és vmi kinai antivirus??? Lefuttattam a mi saját antivirusunkat, persze talált vagy 20 tételt, oké, ezeket elrendeztem, de mi a fenét csináljak most az egésszel? Egyértelmű volt már, hogy hülyeséget csináltam!!! 

Na és közben a F is leült a géphez, és akkor..megint szállt a tollam.  Pár hónapja még azt gondoltam volna, hogy megérdemlem. Most már tudom, hogy NEM. Eleve nem nekem kellett volna megoldani, ez is olyan férfias-dolog, hogy játékokat szerezzenek be és rakjanak fel a kompira…( Különben meg, reagálhatott volna úgy is, hogy Jaj kicsim mit csináltál…Ki tudod ezeket törölni? Vagy szóljunk valakinek?.. -Valahogy inkább ilyen szavakra vágyom…) Na mindegy, ment az őrjöngés pénteken este, aztán szombaton d.u.szépen fogtam magam, leültem a géphez, azzal, hogy MINDENT LEHET CSAK AKARNI KELL… És 5 óra hosszáig csinálgattam, az én minimális számitógép-ismeretemmel… De kitöröltem az oroszlánfejet. Az egyik böngészőt rendbehoztam, nem jöttek ki többé hirdetések… Aztán este 11-kor hazajött F, nem birtam folytatni… Másnap megint őrjöngés egész nap, és semmi olyan nem volt, hogy jééé, kb felét kitörölted, szuper, jól haladsz… Neeem… Inkább őrjöngünk. Este “dolgozni” akart a gépen mert hétfőre valakinek le kellett adni valamit sürgősen… (ami megint csak süket duma volt, mert majdnem egész idő alatt a Fb-on lógott….annyira akkor már nem is sürgős…különben is előszeretettel használja ezt a szót, hogy ő DOLGOZIK amikor tulajdonképpen csak a hobbijáról van szó!) Orditozik rám, gyerekek nézik a Disney csatornát (ami őt még külön irritálja), én is az ágyon heverészek, velük nézem a tévét, és semmit nem ragálok.. Nem is tudom leirni..Ő majd szét durran a méregtől, engem szid, mindennek elmond, mi pedig nem is figyelünk rá, hanem a tévét nézzük, plusz a lányom állandóan hangositja, aztán még rá is szólt, hogy APA CSENDESEBBEN, NEM HALLJUK TŐLED A TÉVÉT!! 😀 Na az volt a hab a tortán.

Hétfőn reggel ahogy ő elment itthonról, ideültem a géphez és rendbehoztam mindent. ENNYI!!! (Nem volt egyszerű, de szerencsére az interneten mindenre van megoldás..képekkel, lépésről lépésre…szóval még az ilyenek mint én, nulla tudásúak is meg tudnak oldani sok mindent!!! Csak akarni kell, ugye 😀 )

DE SOHA TÖBBET NEM TÖLTÖGETEK LE SEMMIT, AZ MÁR BIZTOS!!!!

És a csattanó az egészben… Amikor vasárnap ott picsogtam anyámnál, kiderült, hogy az öcsémnek megvan a játék, és mivel neki nem érdekes, fiamnak adja!! És hogy miért nem szóltam neki!!! Jaaaaaj… Hát ezen már csak röhögni lehet!!!!!!!!

Tegnap d.e.megvettük a lányomnak az új bicajt 😀 . Mivel vasárnap azt is orditozta, hogy nem vagyok rá képes. Hát nagyon is képes vagyok. A kiscsaj nem hogy boldog, imádja a szinét, a szivecskés csengőt rajta .. 😀 Hazajöttünk, és felhivta az apját, hogy anyával vettünk nekem egy biciklit. KINYOMTA A TELEFONT. A gyereknek. Még ha nekem teszi ezt… -Anya, megszakadt a vonal… Erre csörög a mobilom. ..ŐRJÖNGÉS… Hogy képzeljük, hogy kihagytuk őt ebből, hogy képzeljük, hogy csak úgy elmegyünk és veszünk bicajt, szégyellhetem magamat, milyen ócska vagyok, na majd ezután ő is kihagy bennünket egyes döntésekből… STB, STB, STB….. Megjegyzem, hogy ami a döntéseket illeti… háááát, nem is tudom, mikor kérdezett meg engem utoljára. Pláne, hogy az utóbbi időben csak az ő hobbijába voltak befektetése(IN)k… Na ez is külön téma, a pénz.. Lesz még róla szó!!! 

Annyira hozzászoktam már az orditozásokhoz, hogy néha nem is hallom mit üvölt. De komolyan. Látom, hogy vörös a feje és mozog a szája, már amikor ránézek, mert vannak olyan napok is, amikor egyáltalán nem nézek rá, csak úgy valahova mellé… Amikor olyan időszak van, hogy nem félek tőle, akkor el tudom ezt érni, hogy becsukódik a fülem. Sajnos még mindig több az amikor valamit megteszek, vagy nem teszek, mert…mit fog szólni, mert kerülöm a konfliktusokat… Pont ez az, többek között, ami motivál az önnállósulásra… Gyerekeknek már emlitettem, hogy lehet, anya és apa el fog válni… Fiam rögtön elkezdett pityeregni, lányom sem volt éppen boldog, de ő többet ért és lát már az egészből. Mondtam, hogy ez nem lesz most rögtön, mondtam, hogy majdnem teljesen biztos, csak szeretném ha nem lepődnének meg akkor amikor sor kerül rá. Meg még az is állandóan a fejemben van, hogy ha megint olyan eset történik, hogy szökni kell itthonról, akkor az már nem úgy fog működni, hogy még aznap este vissza is jövünk, és anyóshoz rohanunk… Mert ha még egyszer el kell mennünk, akkor elmegyünk… Végleg. Ez amit a gyerekeknek nem akarok igy előre vázolni, lehet nem fog megtörténni…(BÁRCSAK NE TÖRTÉNNE MEG!!) de azon nem tudom magam túltenni, hogy a pszichológus szerint  férjemnek kezeltetni kéne magát, SOKÁIG, hogy rendbejöjjön.. És mivel nem kezelteti magát, nem is fog rendbejönni, szóval bármikor adódhat egy olyan “felvágom az ereimet itt a szemetek láttára”-eset megint.

Vasárnap még azt is a fejemhez vágta, hogy nem mutatok ki iránta semmilyen figyelmet. Oké, hogy szexelni nem birok vele, de nem igaz, hogy néha egy puszit nem tudnék adni neki… (Hát sajnos.. Tőlem még a puszi is nagyon messze áll… Ha közelebb jön hozzám mint fél méter, már ösztönösen hátralépek. Nem birom elviselni a közelségét. Nem tudom elmúlik-e ez valamikor.) A válaszom az volt, hogy időre van szükségem… Időre, mert annyira tönkretettél lelkileg és idegileg, hogy képtelen vagyok ilyesmire. Pláne állandóan féltékenykedsz, állandóan lehordasz mindennek…Hogy képzeled, hogy puszilgassalak?? Egy hétig birtad ki, hogy teljesen normálisan viselkedj. A 2.és 3. párterápia közötti idő. Ennyi.

-Igen, akkor kibirtam, mert gondoltam, hogy lesz látszata. Hogy te is viszonozni fogod.

-Szépen beszéltem veled én is. Úgy érzem azon a héten egész normális volt a kommunikáció.

-Az volt.. De nekem ez nem elég. Nekem kell a testiség is.

-Hát nekem meg nem kell. Azért tegyek meg valamit, hogy neked jó legyen, és megint saját magamnak csináljam a bajt? Értsd meg h NEM BIROK.

-Nem igaz, hogy kibirsz 2 és fél hónapot szex nélkül!!!

Na és akkor kezdődött el a többi, hogy miket csinálunk mi a kegyetlenül őszinte barátnőmmel kettesben…… Amit az előző témában már leirtam.

Kibirok én egy évet is, egyszerűen NEM akarok vele többet. Esetleg, ha rendbejövünk. Ha majd tudok hinni neki. Ha majd biztonságban érzem magamat mellette. Ha majd nem félelemből teszem. Ha majd én is akarom. TÚL SOK “HA”. Ha már egyszer elhatároztam ezt magamban, akkor most már kitartok. Most már elég erősnek érzem magamat. Nem fog engem használni arra többet soha, hogy ő kiürüljön…. Ennyi…

Emigy megint beszólt a barátnő.. 😀 25 év barátság után nem is haragszom..  😀 B.. MEG! MIÉRT NEM SZÓLTÁL ELŐBB??? 

Igen, ezt a többi  barátnő is kérdezte. Miért? Nem tudom. Mindig abban reménykedtem, hogy ez csak ideiglenes? Hogy nem könnyű az együttélés, ez is csak egy rossz korszak..Nem tudom. Valahogy senki sem panaszkodott semmiről, nem akartam én az lenni aki nyavalyog. Meg hát mindig azt reméltem, hogy rendbejövünk. És amikor eljött a pillanat, amikor kinyiltak a szemeim VÉGRE, és rájöttem, hogy ez egyre rosszabb, akkor szóltam… Lehet jobb is, hogy nem előbb.. Lehet ez igy kellett, hogy legyen.  

Pl..realista barátnőm sem tudott volna ennyi segitséget nyújtani, mert nemrég ő is a páholyból nézte végig egy borzalmas házasság befejezését, válást, gyerek körüli veszekedést és vitát…

Vagy.. a beszólós barátnő sem birt volna ennyi figyelmet forditani rám, pont most ment el a férje külföldre dolgozni, egyedül van otthon és arról beszélünk amiről akarunk, különben is, régebben azért nem birtunk gyakrabban találkozni, mert mindig valamelyikünk férje itthon volt.. Az meg nem OLYAN kávézás…

Külföldi barátnőre pedig csak simán rázúditottam mindent, folymatason mentek a Viber-üzenetek, akár olvasta akkor épp, akár nem, lényeg volt hogy kiadjam magamból. Lényeg, hogy van a nagyvilágban 1 személy(akkor még) aki tud a bajaimról! Rengeteget jelentett ez nekem akkor!!! Most már szegénykém azon aggódik, nehogy megbolonduljak 😀 NYUGI, NEM FOGOK. 

Szóval, ez igy jó ahogy van. Lehet, ha túl korán döntöttem volna a válás mellett, lehet, hogy megbántam volna. Mert igen, rossz volt a helyzet sokszor, de az idén kezdtem el FÉLNI. Eddig nem féltem. Ez volt a döntő pillanat.

KÖSZÖNÖM LÁNYOK A SEGITSÉGET, NÉLKÜLETEK NEM MENNE….. Persze anyu nélkül sem, de ő nem olvassa ezt a blogot 🙂 Nem mondtam meg neki, ez már túl sok lenne szerintem egy anyának…….